Fogágybetegség
35 éves kor után a fog körüli szövetek gyulladása (ínygyulladás) következtében veszítjük el a legtöbb fogat, sokkal többet, mint például a szuvasodás (caries) miatt. Ebben a korcsoportban az összes elveszített fog 80%-a ínybetegség következménye. A fogágybetegség (periodontitis) korai felismerése esetén sok pénzt spórolhatunk meg, nem beszélve arról, hogy saját fogainkat megőrizhetjük.
A fogágybetegség egy lassú lefolyású betegség, amely eleinte fájdalommentes, később azonban krónikus ínygyulladásként mutatkozik. Ilyenkor már fájdalmas a vérző, megduzzadt íny. Ha a gyulladás a csontszövetre terjed, a fogak tartószerkezete megbomlik és a fogak elvesztéséhez vezethet.
A visszahúzódó íny esetében a főbűnös a bakteriális lepedék, melyet csak rendszeres, alapos fogmosással és fogselyem használatával távolíthatjuk el. Ha a lepedéket nem távolítjuk el időben a fogazatról, a baktériumok milliói a nyál egyes alkotórészeivel kemény lerakódást képez, a fognyakon fogkő képződik. Ilyenkor elválik az íny a fogtól-úgynevezett ínytasak alakul ki. Abban az esetben, ha rosszabbodik az állapot és a gyulladás ráterjed a csontra, csonttasak a következménye.
Az ínykezelés és a fogkő-eltávolításon kívül (lásd: SZÁJHIGIÉNÉ) vannak még egyéb kezelési lehetőségek. Ezeket részletesen megbeszéljük a pácienssel.
Sajnos vannak még egyéb olyan tényezők, melyek okozhatnak ínygyulladást. Ezek: az örökletes tényezők, a hiányos táplálkozás, a dohányzás, a stressz, a cukorbetegség, az olyan súlyos betegségek mind a leukémia és a HIV/AIDS, a terhesség és olyan gyógyszerek szedése mind például a fogamzásgátló tabletta, antidepresszánsok és egyes szívgyógyszerek.
Nagyon fontos tehát, hogy otthoni rendszeres fogmosás mellett félévente ellenőriztesse a páciens a fogazatát, illetve fogágyát. Fogágybetegség esetében akár hathetente szükséges lehet a kezelés.
Ribbond rendszer,mozgó fogak sínezése
Az űrkutatás és a repülőgépgyártás törekvései között régóta előkelő helyen szerepel a nagy hajlítószilárdságú, de ugyanakkor könnyű szerkezeti elemek kifejlesztése. A megszilárduló műanyagok rostok általi megerôsítése jelentette a megoldást. A fogorvoslás jól tudja használni e fejlesztések eredményeit. Ezek a különleges rostok „üvegrost”, illetve „üvegrost szalag” néven váltak ismertté, noha anyaguk nemcsak üveg lehet. 1991-ben jelent meg az első fogászati merevítőrostból szőtt szalag, a Ribbond. Ezt követően számos gyártó állított elő hasonló célú terméket, többek között üvegből is.
Fogágybetegeknél gyakran előfordul, hogy bizonyos területeken a fogak megmozdulnak, meglazulnak. Oka a nagy mértékű csontpusztulás. Ennek tipikus helye az alsó metszőfogak területe. Amennyiben nem teszünk semmit, amellett, hogy kényelmetlenséget okoz a betegnek, ezek a fogak ki fognak hullani.
Először is a fogágybetegséget kell kezelni protokoll szerint, majd a mozgó fogakat megerősítjük egy esztétikus, egyszerűen elkészíthető sín segítségével. Központi része Ribbond fonott polietilén rost. Ezáltal a mozgás megszűnik, újra komfortosan érezhetjük magunkat és nem utolsó sorban a fogak élettartamát még jó pár évvel meghosszabbítjuk.
